2016. szeptember 9., péntek

Azok a bizonyos PTC oldalak (nyugi, nem linkes és nem ajánlgatós cikk következik)

Ugye-ugye, léteznek azok a bizonyos PTC oldalak, melyek hallatán egyesek fejfájást is kapnak, hogy még mindig vannak ilyen típusú átverős oldalak (???) és igen, a válasz nemes egyszerűséggel igen. Mert az persze nem vitatott, hogy manapság is sok fajta átverésre tervezett "nagy üzlet"ként emlegetett és terjesztett szélhámosság van a neten elhintve, ám hogy még mindig van, aki bedől az egyszerű "kattints, és keress sok pénzt" szlogennek, az azért elég elkeserítő. És igen, én is bedőltem neki, vagy inkább úgy mondanám, hogy tudtam, az egész egy hülyeség, meg nagy eséllyel átverős, de kihívtam magam ellen a sorsot és már csak a hecc kedvéért is kipróbáltam, legalább hogy legyen valami tapasztalatom e téren is, és terjeszteni tudjam a nyers tényeket. Elsőre talán meglepő, viszont vannak olyan PTC oldalak is, melyek nagy meglepetésemre fizetnek, persze ezek vannak kisebbségben, mint ahogy azt az átlag ember gondolná is. Valamint az igazsághoz tartozik az is, hogy ezeknél nagyon nehéz összekuporgatni némi aprót, hogy elérjük a kiváltási limitet. Amelyik oldal $7 befektetéssel ígér naivabb személyeknek (szóval ez esetben nekem is) $10-t, vagy $30 ellenében $90-t és mindezt egy 20 óra leforgása alatt, az nem, hogy gyanús, inkább lazán bűzlik az átveréstől.

(A kép nem illusztráció, hanem a kőkemény valóság)

Persze azért, ha kisebb befektetéssel kezded, csak hogy növeljék benned a feléjük táplált bizalmad, kifizetik (mondjuk $3-ból $4-t), aztán ahogy kezdesz bízni bennük, és benyomsz nekik egy 30 dollárost, rögtön lenyúlják és nem adnak vissza egy centet sem, és még örülhetsz, hogy ennyivel megúsztad. Szóval nehéz ügy a bizalom, de az egyszer nagyon igaz, hogy a bizalmat könnyű elveszíteni, ám visszaszerezni olykor lehetetlen. Így alakult ez nálam is, holott én gondoltam már az elején, ez csak egy szarság, de az előbb említett okok végett mégis csak belevágtam. Ennyi lett. Lényegében ez az egyik ok, amiért létrehoztam ezt a kis blogot.

A másik ok pedig, hogy leírjam gondolataimat, ötleteimet, elmélkedéseimet a jelen világunkban uralkodó helyzetről, lehetséges megoldásokról, meg ilyenek. :) Pl. hogy az emberiség első nagy célja az kéne legyen, hogy a legapróbb munkáktól indulva az összes, emberek által végzett munkát és a munka elvégzőjét megbecsülje, sőt, ennél is továbbmegyek, fontos lenne, ha minden munkát, társadalom számára hasznos tevékenységet egyenlően fontosnak tartanánk. Egy egyszerű példával élve, fontos az építészmérnök munkája, de mit ér, ha nincs munkás, aki kivitelezze terveit. Tehát minden hasznos tevékenységet egyenlően kéne jutalmazni, ami jelenesetben a fizetés mértékét jelenti, inkább fogalmaznék úgy, hogy a társadalom által kitermelt javakhoz való egyenlő hozzáférést. Azt hiszem ez sokkal tisztább, mint holmi pénzzel dobálózás, habár persze nyilvánvalóan pénzzel is meglehet oldani ezt a fajta részesülést, viszont ehhez egy sokkal tudatosabb gondolkodás, észjárás szükségeltetik.

(És igen, kedves olvasó, bizony, ez sem illusztráció - hihetetlen, ugye?)

A mai agyunkkal végigmenve a folyamaton, a legtöbbünk dühbe gurulna, hogy mi az, hogy egy mérnök ugyanannyit kap, mint egy körülötte sürgő-forgó, jelenkorban még kevésbé fontosnak tartott tevékenységet végző munkatársa. Viszont, ha más nézőpontból tekintünk a történetre, akkor azt láthatjuk, hogy a mérnök nyilvánvalóan azért választotta azt a szakot, mert érdekli a téma, szereti, élvezi azt a fajta munkát, ma pedig mégis úgy gondolom, pályaválasztáskor legtöbbünk nem ezt veszi figyelembe, hanem, hogy mennyi pénzt lehet összeharácsolni egy adott ágazattal. Holott minden, a társadalom számára hasznos tevékenység fontos, és a legjobb, ha egyenlő fontossággal ruházzuk fel, legyen az egy egyszerű házimunka, vagy épp egy politikus munkája. Apropó, politikus, ezt a pozíciót (mint minden egyebet) is az kéne elvállalja, aki felelősséggel, és örömmel néz szembe ennek kihívásaival, aki szeretne vezetni egy folyamatosan fejlődő közösséget, megoldani a felmerülő problémákat és nem elmutyizni a közvagyont, egy közösség anyagi és szellemi értékeit.

A mai fejünkkel még jelentéktelennek vélt tevékenységekről jut eszembe, hogy egy tevékenység, munka fontosságára igazán csak akkor jövünk rá, amikor azt egy ideig nem végzik el.

2016. szeptember 2., péntek

Megnyitó: A megnyitás miértje(i)

Köszöntök mindenkit személyes blogomon, amit több ok végett indítottam, ennek egyike a düh és az elégedetlenség. Elégedetlenség az interneten (és nem csak ott) található, tapasztalható szarságok miatt, az a sok átlátszó lehúzás, amibe be próbálják húzni az embereket, megkérdőjelezve és olykor-olykor átjátszva is a szkepticizmusukat, tudod azok a kínos beszólások, hogy "Gyere, próbáld ki, nekem is működött, ne legyél olyan hülye, mint mindenki...", stb. ... na jó, mégsem olyan kínos. Maradjunk annyiban, hogy egyszerűen hülyének próbálják nézni az embert. Ez a legfőbb kiváltó ok, motiváció, ami miatt úgy éreztem, muszáj megosztanom másokkal is az erről alkotott gondolataimat, még ha sokszor általánosnak is tűnnek majd, mégis talán megéri azért megfogalmazni az egészet, hogy, ha véletlen valaki rákeres az ilyen ügyekre egy adott keresőben, találhasson releváns, tapasztalatokon alapuló véleményt. Mivel bármilyen fröcsögőnek is fog látszani egy-egy bejegyzés, bizony nem előítéleteken, hanem bölcs utóítéleteken alapszanak. Ennyit talán kezdetnek, meglátjuk meddig jutunk.

(csak természetes, az amerikai dollárt mindig a laptopon keresztül nyújtják át, könnyen elvégezhető munkáért, és persze befektetés nélkül.... mint tudjuk, ugyebár...)
(a kép csak illusztráció, de tudjátok, ezt minden alkalommal ide kell körmölni, másképp jajjj mi lesz...)


Amit még tudni kell erről a készülőben lévő blogról, nos, talán az, hogy mint a címében is utaltam rá, egy kritikus szellemű írója van, méghozzá lehetőleg mindig pozitívan kritikus, azaz megpróbálok majd mindegyik bejegyzésben építő kritikát is megjeleníteni, posztolni, aztán majd elválik, volt-e értelme.